Idén mesébe illően nyugodt, kiegyensúlyozott jó hangulatú légkör uralkodott végig. Az új gyerekek rendkívül hamar megtalálták a helyüket, a kisebbek a bölcsis, a nagyobbak az óvodás csoportban.
A csoportok régebbi tagjai azért kissé érzékenyebbek ilyenkor, ez valahogy minden évben így van, több szeretetre, törődésre, figyelemre van szükségük, amit meg is kaptak, amennyire csak lehetett.
A társaságok hamar összefésülődtek. A már beszokott gyerekek szívesen segítettek az újaknak, és ők örömmel vettek minden kedvességet társaikól.
Az "egymást csak megfigyeljük" időszak lassan befejeződik, és most így október elejére egészen jól tud együttműködni a csoport. A gyerekek szívesen játszanak egymással, örömmel veszik egymás közeledését, új barátságok alakulnak ki.
Ennek a gyors összecsiszolódásnak köszönhetően hamar visszatértünk a régi kerékvágásba, sokat kézműveskedtünk, énekltünk, táncoltunk, tornáztunk, beszélgettünk a természet változásairól, megfigyeltük, játszottunk.
A foglalkozások témáit évszaknak megfelelően állítottuk össze, előtérbe kerültek az őszi gyümölcsök, alma, dió. Ezeket kézműves alapanyagoknak is használtuk, szerepeltek meséinkben, dalainkban, verseinkben.
Szerencsére egész szeptemberben kellemes volt az idő, így gyakran tornáztunk a szabadban, a gyerekek nagy örömére sokszor labdával.
Ebben a hónapban megünnepeltük Kristóf születésnapját is.